2015. november 16., hétfő

Határátlépés




Neked mit jelent a határ?
Egy vonalat a térképen, vagy a táblát, hogy Isten hozta Magyarországon!? De eszedbe juthat a kerítés is, ami megmutatja a telekhatárt. A bőröd is határ, az választ el téged a külvilágtól, megvéd a külső behatásoktól, a hőhatástól, a fényhatástól a vegyhatástól és a mechanikai hatástól. De van még benned még egy határ, amire nem is gondolsz, ez nem más, mint a lélek határ. Hogy meddig tartasz Te és meddig a külvilág. Mennyire engeded magadhoz közel a másikat, az érzelmeket a viselkedéseddel mennyire mászol bele mások életébe. Ezt mind a belső határodon múlik. Az pedig, hogy ezt hol húzod meg csakis rajtad múlik.


Rajtad múlik, hogy hol húzod meg.



Fodor Ákos: HATÁROK

Van határ, ami attól _van_,
hogy meghúzzák, kijelölik.
Van természetes határ
__________________ — még az sem
változhatatlan.
És van, ami csak akkor és attól,
de attól fogva mindörökre létezik,
hogy megsértettük:
magunkban.

Határaink


Hétköznapjaink tele vannak fizikai határokkal, amik jól észrevehetőek. Kezdve a telekhatárokkal,  - amik a Föld Hivatal nagyon szigorúan rögzít, és a tulajdonosok, akár képesek 10 cm földsávért, ölre menni miatta -, kerítések, táblák, villanypásztorok, amik egyértelműen tudtunkra adják, hogy: Eddig, és ne tovább! Vagy a térképen kacskaringózó piros vonalak, melyek az  országhatárok, amelyek nagyon határozottan jelzik nekünk, hogy eddig érvényesek rád hazánk jogai, ha átléped, már más vonatkozik rád, illetve egy vonal jelzi, hogy ott már illetéktelenként jársz.
Ezek a jelzések mind azt közvetítik, hogy IDÁIG TART A BIRTOKOM. EZ AZ ENYÉM. Ezért én tartozok felelősséggel, idebent azt történik, amit én akarok. 


Kerítés


Vajon miért nem vagyunk ugyanilyen határozottak, amikor a lelkünkről van szó?

 

A lelkünknek is van határa, ugyanolyan valóságosak, csak nehezebb felismerni őket, mert láthatatlanok.
Ezeknek a lelki határoknak a figyelmen kívül hagyásával válhatunk áldozattá vagy agresszorrá.
Határaink meghúzásával befolyásoljuk a boldogulásunkat, és a társadalomba való beilleszkedésünket, lelki egészségünket, identitásunkat, felelősségvállalásunk mértékét is. 
Az érdekek érvényesítése miatt az életünk át van szőve lelki határsértések sorozatával, akár mi lépünk tiltott területre, akár rajtunk akarnak átgázolni egyesek.

„Életünk számos zavara és konfliktusa a határok hiányával összefüggő problémákban gyökerezik. Egyértelmű határok híján az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük szabadságunkat, hagyjuk, hogy mások irányítsanak minket, nem értékrendünk, hanem félelmeink, bűntudatunk vagy hiányérzetünk alapján hozunk döntéseket... Ha tudjuk, hol húzódnak a határaink, világossá válik, hogy mi az, amiért felelősséggel tartozunk, és mi az, amiért nem, így hatékonyabban használhatjuk erőforrásainkat, és képesek leszünk arra, hogy jól működő és egészséges kapcsolatokat hozzunk létre, és ápoljunk.” (Dr. Henry Cloud és dr. John Townsend: Határaink)

Fontos, hogy meghatározzuk és tudatosítsuk láthatatlan határvonalainkat, mint valóságosan létező határokat, melyek meghatározzák, kik vagyunk, és segítenek abban, hogy vigyázzunk magunkra. A jól kijelölt határokkal kinyitjuk a világnak azon részét, mely számunkra kedvező, és lezárja azokat a kapukat, amelyek felöl ártó hatások érhetnek minket. Segítenek körvonalazni, hogy mi mentén szeretnék haladni, és ezzel inspirál is minket, kapaszkodót adva a mihez tartáshoz a célok eléréséhez.
A határok tehát nem falak. Nem arra valók, hogy elzárjuk magunkat másoktól, hanem segítik, hogyan éljünk együtt másokkal. A közösség minden tagjának megvannak a saját területe. Fontos, hogy a határaink eléggé erősek, ugyanakkor átjárhatóak legyenek.

Húzd meg a határaidat


Határok megléte nélkül életünk szétcsúszhat, mások befolyása alá kerülhet, megváltozhat a felelősség kérdése, manipuláció áldozatává válhatunk. Saját határainkon belül mi vagyunk felelősek magunkért, és ezen túl már nem vállalhatunk felelősséget másokért. Az az ő életük, nem szólhatunk bele, nem menthetjük meg. Ez az Ő döntése, az ő felelőssége.
Ha nincsenek határok, akkor sohasem szembesül az ember a tettei következményeivel. Ha mindig kisegítjük a barátnőnket, mindig kihúzzuk a slamasztikából, akkor sohasem üti meg a bokáját, így nem tapasztalja meg tettei következményeit. Így a viselkedése sem fog változni, mert nincs miért változzon.

Ági történetet


Ági egy hivatalban dolgozik. Sokszor későn meg haza, mert kollégái mindig rálőcsölik a feladatokat. Ugye segítesz megcsinálni! - felkiáltással már le is passzolják, és mint akik jól végezték dolgukat mennek haza, míg Ági szenved, de nem szól, mert fél, hogy kiközösítik ha nemet mond, vagy épp a főnöke kirúgja az állásából. Péter a férje, zsörtölődik vele, hogy miért 7-kor esik haza, pedig 5-ig tart a munkaideje.
Ági nem áll ki önmagért, nem húzza meg a határokat a kollégáinál. Inkább elvállalja, csak nehogy baj legyen belőle.

Ha Ági használná a Bach-virágeszenciák közül a CENTAURY gyógyírt, akkor azt tapasztalná, hogy megmeri mondani, hogy már sajnos nincs ideje ezzel ma foglalkozni, majd holnap, ha marad ideje rá, akkor szívesen segít. Képes lesz megvédeni a véleményét, kiállni önmagáért, ha szükséges.

Mindent elvállal, csak nehogy kirúgják az állásából.


Zita történetet


Zita az értékesítési csoportot vezeti. Sokszor magához ragadja a szót, és ilyenkor csak beszél és beszél. A többiek kénytelenek meghallgatni vásárlókörútjának minden apró részletét, és ezt Zita el is várja, hogy meghallgassák. Viszont a munka addig áll. Majd észreveszi, hogy mennyire eltelt az idő, és már neki a nagyfőnöknél kellene lennie, ezért ellentmondást nem tűrő hangon kiosztja a saját munkáját is a kollégáira, hogy mire vissza jön, addigra legyen meg. Zita azok közé a vezetők közé tartozik, aki nem tűr ellentmondást, sokszor belegázol mások  lelkivilágába, nem érdekli, hogy ezzel megbántja a másikat. Tévedhetetlennek gondolja magát, felül akar kerekedni másokon,  és mindig övé az utolsó szó. Ezzel a viselkedéssel nem tartja tiszteletben mások határait, gátlástalanul átlép rajtuk.

Ha Zita szedné a a VINE Bach-virágcseppet, akkor az elszántság nem jár többé uralkodási kényszerrel. Képes lenne meglátni másokban a jót és úgy terelgeti, bátorítja őket, hogy közben nem irányít vagy korlátoz. 

Nem érdekli, hogy, de eléri a célját.


Gábor története


Gábornak van egy 20 éves lánya, Éva,aki egyetemista. Éva otthon lakik, de hétközben szinte soha sincs otthon, mert  állandóan pörög vagy az egyetemen van, vagy a munkahelyén. Éva most azon gondolkodik, hogy elköltözik otthonról, barátnőjével kivesznek egy albérletet. Gábort ez nagyon megviseli. Azon aggódik, hogyan fogják kifizetni a lányok az albérletet, mit fognak enni és hasonló kérdéseken. Gábor túlzásba viszi a szülői szerepet, nem ismeri fel, hogy Éva felnőtt ember, saját keresete van, képes egyedül boldogulni az életben. A folyamatos aggódás miatt sokat fáj a feje, és minden idejét azzal tölti, hogy hogyan segíthetne a lányának.
Ha Gábor a RED CHESTNUT eszenciát szedné, akkor képes lenne úgy törődni a lányával, hogy közben tiszteletben tartja, hogy Éva már felnőtt és nem akarja segítségét úton útfélen rátukmálni. Hagyja, hogy élje a lánya felnőtt életét.

Túlságosan aggódik a lányáért


Zsóka története


Zsóka egyedül él, kicsi fia pár hónapja nősült meg. Nagyon nehezen emészti meg ezt a helyzetet, hogy Ildi elrabolta tőle az ő Lacikáját. Mindent megtesz azért, hogy a közelükben lehessen. Egyik nap egy fazék húslevessel állít be, másnap színházjegyet vesz hármuknak, sőt még egy közös nyaralást is megszervez a tengerpartra. A fiatalok, amikor elutasítják a túlzott törődését, akkor megsértődik és akár képes betegséget színlelni, hogy törődjenek vele. Olyanokat is a fia fejéhez szokott vágni, hogy bezzeg ő feláldozta az életét érte, de ezért semmit se kap cserébe. Taníttatta, éjt nappallá téve dolgozott, csakhogy mindene meglegyen. Aztán az a hála, hogy felé se néznek, nem is kíváncsiak rá.
Zsóka birtokolni szeretné fiát, nem tartja tiszteletben, hogy fia felnőtt, és már kirepült a családi szoros fészekből.

Ha Zsóka a CHICORY Bach-cseppet szedné, akkor úgy tudná szeretni a fiát és a menyét, hogy nem vár érte viszonzást, és nem vár folyton megerősítést, hogy fontos a számukra.


Bezzeg én mindent megtettem érted!



A határok tehát segítenek a saját tulajdonunk felismerésében, és abban, hogy meg is védjük azt, illetve megmutatják nekünk, hogy meddig merészkedhetünk el úgy a másik világában, amíg nem bántjuk vagy sértjük meg szuverenitását. Kerítésünkön belül kell tartanunk azokat a dolgokat, amelyek építenek minket, és kívül kell tartanunk azokat, amelyek ártanak nekünk.  A kölcsönös jól lét alapja a határok felismerése és tiszteletben tartása. Ebben pedig nagy segítségedre lehetnek a Bach-virágeszenciák, ha eltévedtél, az összegabalyodott láthatatlan mezsgyék között, nehezedre esik meghatározni, hogy meddig tartasz Te és mikortól kezdődik a másik.


Találd meg saját határaid a Bach-virágeszenciák segítségével.


Bach-virágeszenciákról


Bach-virágeszenciák oldják a felgyülemlett feszültséget, így hozzásegítenek a belső béke és harmónia megtalálásához. Mindez azért fontos, mert az olyan negatív érzelmek, mint a kétségbeesés, csalódottság, szomorúság, félelem, fokozott stressz vagy depresszió nemcsak lelkiállapotunkat határozzák meg, hanem egészségünket is befolyásolják.

Ha többet szeretnél tudni róluk, akkor olvass tovább róluk ITT.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése