Két hét múlva húsvét, kezdődik a sonkaevészet, ami mellől nem hiányzhat a torma ugyebár. Vicces még mindig nekem tormakrémekről írni, hiszen sokáig nem szerettem, hallani sem akartam arról, hogy én azt az ecetes ízét, amitől utána tüzet hányok a sonkára kenjem...
Aztán először bepróbálkoztam a majonézessel, az sok mindent ápol és eltakar, és a torma fejbevágós erejét is tompítja. Meg is szerettem, de tisztában vagyok vele, hogy a bolti majonéz miket is takar valójában, meg egyébként is, miért ne készülhetne akkor már igazi tormából és házi majonézből ez a kence, hiszen úgy sokkal finomabb és olcsóbb is.
Annyira belejöttem, hogy rögtön háromféle ízűt is készítettem, egy sima eceteset, egy majonézeset és egy almás narancsosat. Szerintem mindegy klassz lett, próbáljátok ki őket ízlés szerint!
A recepteket itt olvashatjátok!
2016. március 11., péntek
Tormakrémek házilag
Keverek, kavarok, sütők, főzök, legtöbbször az utóbbi, szóval főleg gasztro vonalon tevékenykedem, néha utazom, időnként gasztroutazom. Az evés igenis legyen élmény testnek és léleknek, komoly kötöttségek nélkül, de mégis egészségtudatosan többnyire „tiszta” ételekkel, „sejhaj” növelés nélkül. Nem vagyok hajlandó trendi diétákat követni, ami az én konyhában és kreálmányaimban mindig van, az rengeteg zöldség és gyümölcs, szeretem kiverni a biztosítékot és néha a kettő együtt… Törekszem az egyszerűségre, de megőrizve a változatosságot és élvezve a kreativitást. Eszem halat, húst is, de elvagyok nélküle és bátran megreformálom a kedvenc édességeimet, a végeredmény ugyan nem mindig szép, de finom. Asszem… Amit száműztem az életemből, az a fehér liszt és a cukor, persze azért alkalomadtán bűnözni ér!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése