Hiányzol Édesanyám, nagyon … És mégis, valahogy úgy érzem, hogy mióta
fizikai valódban nem vagy jelen, sokkal jobban értelek. Tudom, hogy csak
jót akartál nekünk, még ha a biztatás és a szidás szinte mindig együtt
járt is, amikor a tetteinket minősítetted. Néha „szidógép”-nek is
hívtunk. Mert mindent lehetne jobban, pontosabban, eredményesebben,
gyorsabban, esztétikusabban is csinálni. Megtanítottál arra, hogy ne
fogadjunk el félmegoldásokat, ne csapjuk össze a munkát, mert végül majd
újra meg kell csinálni. Ma, amikor néha úgy érzem, fáradok, már
szívesebben abbahagynám, Rád gondolok, elszégyellem magam és rendesen
befejezem, teszem, amit kell.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése