"Ha bele mered mártani a csőrödet szétrúgom azt a tarka zrittyódat..."
Már reggel elhatároztam, hogy ezt a receptet szeretném most megosztani veletek, de még nem tudtam, hogy kezdjek bele, mire este haza esvén benyomtam a tévét és a fenti mondat fogadott és drága Bud, illetve filmbéli nevén Charlie, amint belekóstol a babbal teli serpenyőbe, és persze Paquito hörgése, hogy a papagáj ártatlan.
Nem tudom megmondani hányszor néztem meg gyerekkoromban ezt a filmet, a videókazetta szalagja már rongyos, és nagyjából kívülről fújom a mai napig.
A mi generációnk a filmjein nőtt fel, és nem szeretnék túl szentimentális lenni, de akkor miért most fogalmazódott meg bennem úgy igazán, hogy végetért a gyerekkorom? Furcsa érzés, hiszen már 1-2 éve, na jó, 10-20 éve tényleg nem vagyok bakfis és mégis elérzékenyülök, ahogy elnézem a képeit, amik elözönlötték a világhálót, mert annyi emlék tódult fel bennem.
86 éves volt és az utolsó szava az volt "köszönöm". Én köszönöm Bud, na és persze Terence neked is, hogy hozzájárultatok sok vidám családi délutánhoz és klassz lenne, ha a következő generációk életéből sem maradnátok ki...
Ti pedig készítsétek el ezt a paradicsomos babot, különben dühbe jövök!
Részleteket itt találhattok!
2016. június 28., kedd
Hagymás bab
Címkék:
Recept
Keverek, kavarok, sütők, főzök, legtöbbször az utóbbi, szóval főleg gasztro vonalon tevékenykedem, néha utazom, időnként gasztroutazom. Az evés igenis legyen élmény testnek és léleknek, komoly kötöttségek nélkül, de mégis egészségtudatosan többnyire „tiszta” ételekkel, „sejhaj” növelés nélkül. Nem vagyok hajlandó trendi diétákat követni, ami az én konyhában és kreálmányaimban mindig van, az rengeteg zöldség és gyümölcs, szeretem kiverni a biztosítékot és néha a kettő együtt… Törekszem az egyszerűségre, de megőrizve a változatosságot és élvezve a kreativitást. Eszem halat, húst is, de elvagyok nélküle és bátran megreformálom a kedvenc édességeimet, a végeredmény ugyan nem mindig szép, de finom. Asszem… Amit száműztem az életemből, az a fehér liszt és a cukor, persze azért alkalomadtán bűnözni ér!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése