Először is, mielőtt leülnél tanulni legalább egy órával előtte igyál meg 1 liter vizet! Ennek fontos szerepe lesz később, majd emlékezz erre!
Most egy kis biológia óra jön, de ne ijedj meg, nem lesz vészes! Az agyunk 10 milliárd idegsejtből áll, mely lokális felépítésű, mindennek meg van a helye. Van hallás- és beszéd központ, és láss csodát a tanulásnak is megvan a maga helye.
De a kis furfangos természet két helyre dugta a memória részeit, a rövid emlékezeti tárat és a hosszú idejű emlékezeti tárat.
Idegsejtjeink nyúlványokkal (axon) tartják a kapcsolatot egymással, így jut el egyik sejtből a másikba az ingerület, mely elektromos és kémiai formában továbbítódik.
Figyelj, most kell az 1 liter víz
Ezek a nyúlványok neurotranszmitterekkel, azaz átvivő anyagok segítségével egy folyadékkal teli térben átadják az információt a másik sejtnek. Ezt úgy képzeld el, mint egy nagy akváriumot, amibe két - mondjuk- cső belóg. Itt folyik a vegykonyha. Na, most, ha nem iszol eleget, akkor az akváriumunkban sűrű lesz a folyadék és azon sokkal nehezebben jut át az információt. Ha iszol, akkor híg lesz ez a folyadék és sokkal könnyebben szökdécsel a tudás egyik sejtből a másikba. Pofon egyszerű: Ha mocsárban gázolsz, akkor nehezebben haladsz, mintha tiszta vízben tennéd ezt, de ha a szárazföldön teszed mindezt, akkor még könnyebb.
Figyelj most jön a memória
A rövid emlékezeti tárad 7+-2 információegységet képes tárolni, így mondhatjuk, hogy a kapacitása véges. Ezért nem szabad túlterhelni!
Ha érzed, hogy már nem fog az agyad, akkor tarts 20-25 perc szünetet! DE ez legyen passzív! Ne csinálj SEMMIT. Vonulj el és bambulj, meditálj, relaxálj.
Mivel ez a rövidtávú dobozunk nem tud infó és infó között különbséget tenni, ezért ha leállsz beszélgetni, kutyát sétáltatni, tévét nézni vagy bármit, akkor tovább terheled, mert újabb ingerek érnek. És az eleje kipotyog, amit beletuszkoltál, mert hogy emlékszel? Véges a kapacitása.
Mert ő csak befogadja és kitolja, befogadja és kitolja az infót, amíg terheljük.
Tedd a párnád alá a könyvet!
Ha viszont nem etetjük tovább tudománnyal, akkor elkezdi áttölteni a hosszútávú memóriába. Ilyenkor azt érezzük, hogy fogalmunk sincs, hogy mit tanultunk, mert NEM JUT ESZÜNKBE SEMMI. Ez normális!
Ilyenkor tölti, amit úgy hívnak, hogy konszolidációs fázisban van.
Na már most, ha beteszed a párnád alá a könyvet, akkor már nem jut több inger az agyadba, elkezdődhet a tudás átlapátolása ez egyik tárhelyből a másikba, és mire REGGEL felébredsz, már DERENGENI FOG VALAMI. Ez az áttöltési idő, mindenkinél más és más.
De nem árulok el nagy titkot azzal,ugye, hogy az úgy nem megy, hogy nem tanulsz semmit és várod, hogy megbölcsülj? :)
Valahogy így tanulunk. Van folytatás, is, de hagyok nektek időt, hogy eljusson az egyik tárhelyetekből a másikba ez a tudomány, majd legközelebb pedig megírom a folytatást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése