Hallgass a Holdra: Morgolódásom a balatoni hétvégémről

Igen. Ezen az oldalon nem nagyon szoktunk morgolódni, de most nem tudom megállni, hogy ne meséljem el, hogy hogy jártam a hétvégén Balatonon.

Csopaki strand

Barátainkkal csütörtökön elhatároztuk, hogy a hétvégére lemegyünk Balatonra. Elég hihetetlen vállalkozás volt, hogy a főszezon kellős közepén, szombatra, egy éjszakára találjunk olyan szállást, ami nem kerül csilliárdokba és nem garázsként szerepel a tulajdoni lapon, de a barátnőm talált egy szuper szállást. Tudjátok olyat, amire mindig is vágyakozunk. Hegyoldal, nagy terasz, előtted hever a Balaton, medence a kertben, csönd, nyugalom és ha hiszitek, ha nem nem került többe, mint egy átlagos szállás.

Reggel időben indultunk, hogy elkerüljük az M7-es tortúrát, ami már már kihagyhatatlan része az utazásnak, ha nagy tavunkhoz tartasz nyáron. Minden jól haladt, "csak" egy balesetet kellet kibekkelnünk (persze azoknak akik koccantak, ez nem volt vigasz), és 10 óra után valamivel már a csopaki strand bejáratánál álltunk, hogy egy remek reggelivel indítsuk a hétvégét.

És itt kezdődtek a problémák

Kinéztünk egy kellemesnek látszó helyet, felül panorámás kávézó, alul pedig étterem.Gondoltuk iszunk egy finom kávét, hozzá eszünk friss péksüteményt vagy egy szendvicset, de tévedtünk. Kávé még lett volna, de reggelire való nem, hacsak nem egy jókora orosz krémszeletet akarunk volna letuszkolni napindítónak. Sebaj, lekocogtunk az étterembe, ami zárva volt. Mind ezt a strand bejáratánál szombaton.
A kedves pincérnő javasolta, hogy itt van egy kisközért vegyünk valami harapni valót, utána szeretettel várnak egy kávéra. Erre nem nagyon tudtunk mit mondani.

Sebaj, beállunk a sorba pénztárhoz, gyorsan lecuccolunk, majd megmártózunk és aztán csapunk egy reggelit ebéddel összekötve. A pénztárnál ki volt írva, hogy a pénztáros nem köteles elfogadni nagy címletet. Tessék?.... Miért nem a szolgáltató gondoskodik arról, hogy legyen elegendő váltópénze. Mit csináljon az, akinek éppen kifogyott az aprója? Kívül tágasabb?

Még mindig a pénztárnál. Három csilivili automata beléptető rendszer működik, de minek is, amikor egy jegyszedő néni elkéri a jegyed, majd ő dugja be a leolvasóba és enged be. De még mielőtt idáig eljutsz el kell döntened, hogy szeretnél e kimenni és vissza jönni, mert akkor a 700 Ft-helyett 850,- forintos jegyet kell váltanod. Mondjuk engem a guta ütne meg, ha mondjuk a kocsiba maradt volna a könyvem, vagy a gyógyszerem, vagy a gyerek cumija, vagy a focilabda, vagy ...vagy...s ki kellett volna fizetnem még egyszer 700,- Ft-ot feledékenységemért, vagy azért, mert nem vagyok jövőbe látó.

A sokk ekkor ért, a strandon egy gombos tűt nem lehetett leejteni, annyian voltak. És még mindig özönlöttek az emberek befelé. Nem hogy árnyékban, de a napon alig találtunk két törölközőnyi helyet.
Persze tudom, hogy nyár, főszezon, de biztos vagyok benne, hogy ami ott volt, az már nem volt normális.

kép: strand.csopak.hu

Még mindig éhesen, de felhevült agyunk hűsítése miatt a tavat választottuk. A víz kellemes volt, közel nem voltak annyian bent, mint a parton, legalább ki tudtuk engedni a gőzt.

Hasunk viszont nagyon verte a tamtam dobot, így fél 12-kor bátorkodtunk ebédet rendelni a legközelebbi büfében, ahol nagy volt a sürgés forgás, de ebéd nem volt. Ugyanis közölték velünk, hogy ja még nincsenek nyitva, majd csak 12-től. Esetleg addig együnk egy lángost. ... Köszi. Ebéd előtt egy lángos. Remek ötlet!

Hol van itt az üzleti véna? Mindig csak azt halljuk, hogy nincs bevétel, nem lehet megélni, szegény büfések, magas a bérleti díj és még sorolhatnánk a problémákat. De kérdezem, hogy hogy lesz így bevétel, ha nem nyitnak ki, amikor telt ház van?
Aztán 1300.- Forintért ettük egy gíroszt, amit krumpli nélkül, több salátával és hagyma nélkül kértem. A szakács utasítás szerint a "nincs variálás", így kaptam krumpli és hagymát is. :(

Saját képem a gíroszomról

Ezek után összecuccoltunk, útba ejtettük a kisközértet, és felmentünk a szállásunkra, ahol remekül éreztük magunkat, mert volt variálás, nyugalom, hideg sör, mosoly, és a hűtő sem zárt be. :)

Az este közeledtével, viszont ismét az evésen járt az eszünk, ezért 4 borozót hívtunk fel. Ebből 2 hat órakor bezárt szombaton este, egyben telt ház volt és a negyedikben az utolsó asztalt kaptuk meg.

Happy end

mert a mesék is azzal érnek véget.
Az estét egy csodás borteraszon töltöttük a Petrányi Pincénél, ami rózsaszínre színezte az elmúlt 10 óra sokkjait. Csodás ételek, finom borok és lélegzetelállító kilátás, kellemes csevegés a barátainkkal, sok nevetés, és a személyzet nagyon kedves kiszolgálása feledtette a korábbi tapasztalatokat. Bár 9-kor lett volna záróra, de azt mondták, hogy maradjunk amíg jól esik, nekik úgyis van mit csinálniuk. Így 11 után valamivel hagytuk el őket mosolyogva.
Megmentették Csopakot.