Egy régebbi bejegyzésemet osztom most meg Veletek, ami a napokban került ismét a szemem elé. Bizton tudom, hogy nem volt véletlen, mert az üzenete egyértelmű: Meglátom-e a szépséget a mindennapokban? Észreveszem-e a hétköznapi csodákat? Akkor is ha az élet nem éppen a kegyes arcát tarja felém? Akkor is, ha egy szürke hétköznapon mindez nehezemre esik? És betalált, nekem segített. Talán Neked is. Nézz szét és LÁSS!!!
Mottó: “A szépség mindenütt ott van. Nem rajta múlik, hogy nem tudjuk meglátni.” (Auguste Rodin)
"Az érzéseket nem lehet képekkel vagy szavakkal visszaadni. Megpróbálható, de az eredmény meg sem közelíti a valóságot. Ez az én tapasztalatom. Mert abban megegyezhetünk, hogy a meggy piros, de olyan pirosnak mint én, soha senki nem fogja látni. Akár írok róla, akár lefotózom.
Nem keresem különösképp a szépséget, inkább igyekszem észrevenni azt, ami a mindennapjaim része. Az elmúlt héten éppen ez:
Szép dolgok az életemben:
♥ amikor több száz színes lufi száll az égen
♥ amikor jelen vagyok egy barátság születésénél
♥ amikor megbékélek a múlt egy fájó emlékével
♥ amikor a nap reggel szelíden besüt az ablakon és felébreszt
♥ amikor korán reggel sétálok a városban és szinte még senki nem jár az utcákon
♥ amikor megölel
♥ amikor megölelem
♥ amikor örömkönnyeket látok
♥ amikor éltető kacagást hallok
♥ amikor végigsétálok a virágpiacon
♥ amikor mosolyogva ébredek"
Képekben:
 | |
| Fotó: Sass N. - A képen: RáczBetti |
 |
| Fotó:RáczB. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése